Sarah J. Maas ~ Ezüst lángok udvara
Fülszöveg:
Könyvmolyképző Kiadó Kft. | 2021 | magyar nyelvű | kartonált | 864 oldal
Féktelen szenvedély.
Nesta Archeron mindig is ingerlékeny és büszke volt, hirtelen gerjed haragra, és lassan bocsát meg. Mióta az Üstbe kényszerítették, és akarata ellenére főtündérré vált, nehezen találja a helyét a különös, veszedelmes világban, ahol él. Úgy tűnik, képtelen túllépni a Hybern elleni háború rémségein és mindazon, amit ott elveszített.
És van valaki, aki mindenki másnál könnyebben feldühíti: Cassian, a sok csatát megjárt harcos, aki a Rhysand és Feyre uralta Éjszaka udvarában betöltött pozíciója miatt folyamatosan Nesta útjába keveredik. De Cassian nem csak a haragját szítja fel. Le sem tagadhatnák a kettejük közötti szikrákat - és a szenvedélyük fellángol, amikor kénytelenek egy fedél alá költözni.
Mindeközben az áruló emberkirálynők, akik az előző háború során visszatértek a kontinensre, veszélyes új szövetséget kötnek, és a vidék törékeny békéjét fenyegetik. A megállításuk kulcsa pedig azon múlik, képes-e Cassian és Nesta szembenézni az őket kísértő múlttal.
Ők ketten belső és külső rémekkel küzdenek a bizonytalansággal teli világban, miközben elfogadást - és gyógyulást - keresnek egymás karjában.
"Iszonyúan szexi és hihetetlenül magával ragadó."
- Christina Lauren, NYT bestsellerszerző
Sarah J. Maas gazdagon megálmodott, szenvedélyes
sorozata Feyre tüzes nővérével, Nestával folytatódik.
Kövesd a sorsát!
Szereted a fantáziadús, érzéki, tartalmas könyveket?
Vidd haza nyugodtan, tetszeni fog!
Fiatal nőknek, felső korhatár nélkül!
Elkezdtem: 2024.01.15.
Oldalszám: 861
Befejeztem: 2024: 02. 07.
Nesta Archeron teljesen más, mint a húgai, mindig is ingerlékeny és büszke volt, de a Hybern elleni háború után valami eltört benne.
A család úgy döntött itt az ideje az önpusztítás végének és elküldi a Szelek Házba Cassiannal ahol aztán az addigi elfojtott szikrák fellángolnak. Közben Nesta lassan újra önmagára talál.
Összefoglalva:
Libri oldalán kritikák nem történik semmi, oldalakon át csak az edzések, meg a tömény erotika megy.
Nem történik semmi…
De történt, Maaas amit kihagyott erotika terén az előző könyveiből itt aztán jól belehúzott.
Megvan az okozati miért történik. Nestának a saját démonaival kell megharcolni, plusz traumáival, ami legfőképpen arról szól, hogy úgy érzi nem elég jó Cassiannak.
Az edzések kellenek, mellette a Szél házában található könyvtárban való besegítés is, hogy a könyveket visszavigye. A magával küzdő Nestát, lassan még is rá lehet bírni, hogy kezdjen kibújni a csigaházból.
Menet közben az, hogy egymásnak esnek Cassiannal és olyan partikat lenyomnak, hogy nem győztem hova hajolni a vörösödéstől, tényleg nem történik semmi…
Ha a negatív kritikát írók vették volna a fáradságot és valóban elolvassák, rájöttek volna, hogy később ennek még igen is lényege lesz, hogy ennyit edznek. Lásd Vérszertartás.
Nestának lassacskán barátnői lesznek, és kezd önmagára találni. A múltban ért sérelmek, és sérülések is napvilágot látnak, és lassacskán kezdjük megismerni az igazi Nesta valódi oldalát.
Ami engem zavart, Feyre mintha nem is önmaga lett volna, olyan érzésem volt, mintha a karakterét más írta volna, nem az volt, akit megismertem az előző négy könyvben. Az, hogy néha tesz egy olyan mozdulatot amire így néztem, hogy HE?
Meg olykor síkoltott, helyet sikkantott. Mi van?
Rhys meg, képes lett volna eladni Nestát mint egy lovat, az ősz urának a fiának azért, hogy a hadseregével támogassa őt ha esetleg új háború robbanna, de a választást meghagyta neki. Mi van?
Úgy látom a terhesség nem csak Feyre karakterét, hanem a másik felet is megviselte, ez pedig mindkettőjükre negatívan hatott.
Azriel és Mor maradtak hűen magukhoz talán, Elain új arcát kezdhettük megismerni, Amren meg. Eddig sem volt szimpatikus, de ezzel a könnyvel nekem teljesen elásta az írónő.
Volt egy olyan rész, amit nem értek, alku az üsttel, de az teljesítette, amit Nesta kér, ahogy a nő is amire az üst vágyott, a tinta még is megmaradt.
Nem úgy volt, hogy ha az alku teljesül akkor eltűnik a tinta?
Cassiannal kötött alkujuknál legalább is így volt, itt nem.
Kicsit engem ez igencsak megzavart.
A magam részéről:
Ez a könyv egy hullámvölgy volt számomra, mint olyan részben, hogy tömény mennyiségű történések megvágták a nem eszünk sok csokit újévi fogadalmam, továbbá a nem nassolunk feleslegesen január egy fogadalom megszegése többszöri esetben.
Volt olyan rész, amit könyvtárban olvastam, és mikor mentem a fiamért, teljesen üresnek éreztem magam, mintha kiszakítottak volna belőlem is egy darabot, összegyűrtek volna és kihajítottak, volt olyan rész is, hogy ciki, nem ciki, sírtam a könyvtárban mert annyira mélyre hatoltak a sorok a lelkemben.
Szóval a nem történik semmi könyv megmutatta, hogy igen érdemes harcolni, nem feladni, kiállni magunkért és hinni, hogy igenis van olyan, akiről azt hinnénk nem érdemeljük meg, de ő még is mindent félre söpörve bebizonyítja, hogy rosszul gondoljuk.
Szóval libri negatív kritikusoknak annyit, üljenek le újra és olvassák normálisan végig, ne csak lapozgassanak, minden oldalnak, történésnek, vagy nem történésnek megvan a maga helye és miértje.
Ez a könyv valóban egy féktelen szenvedély, féktelen erő, mélységek és magasságok megtestesítője, egy olyan világ ami minden Valkűrt arra buzdít, hogy mássza meg a saját hegyét.
Számomra az idei év spicy rangsorban mesze menően az első helyen érkezett be, de még nincs vége az évnek.
Fájó szívvel tettem el, még is azzal a gondolattal, hogy nem tudom mit hoz a 2024, de ezt a könyvet valamikor, még egyszer olvasni akarom!
